Amerika legmenőbb vállalatáról egy nap alatt kiderült, hogy színtiszta hazugságra épül. Adam Neumann manipulációit vezető bankárok, sztárbefektetők is könnyedén bevették, hogy utána mindannyian hatalmasat bukjanak. Mit árul el mindez a 21. századi kapitalizmusról?
E sorok szerzője egy évtizede foglalkozik fiatal cégalapítók, kezdő technológusok mentorálásával. Tapasztalatból tudom, mennyi felületesség, sőt ragályos infantilizmus övezi az „innovációs ökoszisztémát”; egy világot, ahol mindenki a Szilícium-völgyből kölcsönzött fordulatokban beszél, miközben az életünk szempontjából sokszor jelentéktelen problémák megoldásán szorgoskodik. Ez a történet azonban engem is megdöbbentett.
A WeWork brandet 2010-ben New Yorkban indította útjára egy karizmatikus, korábban gyermekruhával kereskedő izraeli vállalkozó. „Ahogy az Airbnb megváltoztatta az utazást, úgy alakítjuk át a munka világát” – ígérte Adam Neumann. Az ötlet lényege az volt, hogy a kizárólag hosszú távra bérelhető, steril hangulatú irodai munkakörnyezet helyett akár egy órára is elérhető, divatosan berendezett, ingyenkávéval, vegán szendvicsekkel és jógaórákkal felturbózott közösségi irodát kínál a digitális nomádoknak. A WeWork irodáiban a nagy dobásról álmodozó apró IT-vállalkozások egyből a Google központjában érezhették magukat. Röviddel a válság után a reputációs mélyrepülésben lévő korporatizmushoz képest a coworkingterek hangulata
a friss levegőt, a megújulást jelképezte.
A terjeszkedéshez Neumann pénzgyűjtésbe fogott. Ebben akkor ő volt a legjobb a világon: beszállt az eBay és az Instagram felívelésében döntő szerepet játszó Benchmark Capital, a Harvard befektetési alapja, az Alibaba-alapító Jack Ma és a JPMorgan óriásbank is. A cég értékét rövid időn belül már 47 milliárd dollárra becsülték, s ekkor jött csak az igazi tűzijáték: a Szon Maszajosi sztárbefektető által kezelt Vision Fund 2017-ben az USA történetének második legnagyobb tőkeinjekcióját nyomta a vállalkozásba. A WeWork értéke papíron megközelítette a 100 milliárd dollárt, és a cég megkezdte a tőzsdére lépés előkészületeit – hogy azután egyetlen nap leforgása alatt roskadjon össze, s váljon a spekulációalapú kapitalizmus állatorvosi lovává.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
p
1
1
11
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!